Népszabadság/Népszabadság online | 2012. január 28.

Megyesi Gusztáv: A test ördöge

Azt, hogy az egykulcsos adórendszer maximálisan bevált, az éhen haltakon kívül Magyarország minden lakója belátja, ám hogy hatással van a libidóra is, valószínűleg meg fogja lepni még az IMF szakembereit is.

 Márpedig Matolcsy miniszter a parlament költségvetési bizottságának ülésén fejtette ki, hogy az egykulcsos adórendszer „a gyermekvállalást is ösztönzi”, hiszen az utóbbi hat hónapban több gyermek született. Amikor valaki bátortalanul megjegyezte, hogy a gyerekek a fülkeforradalom dacára is változatlanul kilenc hónapra jönnek világra, a miniszter szemrebbenés nélkül felelte, hogy már az előzetes bejelentések „megmozgatták a magyar férfiak és nők fantáziáját”, ergo hatással voltak a népszaporulatra.

 Igaz, ami igaz, az öntudatos magyar férfi már jó ideje nem holmi pezsgős vacsorával meg gyertyafénnyel próbál hangulatot teremteni a házasélethez, hanem a Gazdasági Rádióban növekedési prognózisokat hallgat asszonyával, mondhatnánk, demográfiai szempontból Matolcsy miniszter közgazdasági tézisei voltaképpen a lehető legkorszerűbb afrodiziákumoknak tekinthetők, de most nem erről van szó. Hanem hogy mit szól mindehhez a pápa. Aki épp a héten áldotta meg Magyarországot, s tett ígéretet Semjén miniszterelnök-helyettesnek, hogy rendszeresen imádkozni fog a magyar népért.

Ez ellen még a legmegátalkodottabb ateistának sem lehet kifogása, csakhogy mint tudjuk, Őszentsége a testiséget illetően igen visszafogott, még a legszimplább kondom használatában is a sátán keze nyomát látja, ebből adódóan meg lehet a véleménye Magyarországról, ahol most már kabinetszinten izgatják a férfiak és nők szexuális fantáziáját; hamarosan alighanem zsinat is össze lesz trombitálva, s ez is kizárólag Orbán meg örökös jobbkeze miatt fog bekövetkezni.

 Még az a szerencse, hogy a költségvetési bizottság elnöke szerint is „sikeres a kormány és sikeres a gazdaságpolitika, a nemzetgazdasági miniszterről nem is szólva”, akinek úgy sikerült világraszóló eredményeket elérnie, hogy közben „nemhogy megszorítások nem voltak, arra emlékeztető lépések sem”. Hogy csak egyetlen adattal jelezzük a gyarapodást, az eddigi 18 ezer forintos étkezési utalvány helyett itt az Erzsébet-utalvány, havi ötezer forint értékben, ami tehát 13 ezres növekmény, hogy most holmi algebrai plusz-mínusz előjelekkel ne kicsinyeskedjünk.

Azért az Erzsébet-utalvánnyal példálózunk, mert kiváló szimbólum. Ebben a tetőtől talpig keresztény országban egyetlen hívő sem akad, egyházi személy meg pláne nem, aki szólna, hogy ha már mindenképpen muszáj egy étkezési utalványnak nevet adni, nem éppen Árpád-házi Szent Erzsébet a legszerencsésebb választás.

Ő ugyan tudvalevőleg egész életében a szegények mellett állt, „azoknak hordozta a fejedelmi éléskamra minden élelmét, meglátogatta őket kunyhóikban, kifizette adósságukat”, csak éppen amit adott, az alamizsna volt, koldusnak, földönfutónak odavetett könyöradomány. Nem pedig munkabér, fizetés vagy egyéb juttatás, mint a cafeteria is, ami a munka ellenértékeként jár a dolgozónak, mégpedig szerződés alapján, ergo az Erzsébet-utalvány pontosan kifejezi, hogy minek tekinti a kormány az ő hűséges, keresztény népét. Amúgy a névadó igen példás módon bánt a betegekkel is: egy Illés nevű bélpoklost például egyenesen a hitvesi ágyába engedett; nem ortodox gazdasági miniszterek szerint feltehetően ettől datálható az egykulcsos adórendszer bevezetésének gondolata.

A szerző az Élet és Irodalom munkatársa

Az agysebész visszatér

   A történelmi mélypontra eső születésszám évéről azt állítani, hogy nőtt a népszaporulat, ráadásul az egykulcsos adó miatt - leborulunk, tényleg.

   Rég előzött meg ekkora várakozás stand up comedy föllépést. A műfaj állócsillaga az Országgyűlés Költségvetési és Számvevőszéki bizottsága előtt szerepelt tegnap. Hosszú ideje nélkülöznünk kellett a csak rá jellemző hamisítatlan élőshowt, a parlamenti szünetben csupán azzal vétette magát észre, hogy különböző ismerőseinek írta meg, hogy hülyék, és többet nem áll velük szóba. Öri hari.

   A sztár most is morcos volt kissé, nem értette, hogy miért kell itt megjelennie, neki ez az alkalom nem szerepelt a műsortervében, az olyan ócska ürügyek pedig, hogy az ellenzék szerint a gazdasági helyzet aggodalomra ad okot, nem elégségesek ahhoz, hogy a kisujját is megmozdítsa. Nehezen is lendült bele, a szokásos poénok „nincsenek megszorítások”, „siker”, „folyik Magyarország újjászervezése”, „innovatív eszközök” nem ültek igazán. Többen sóhajtoztak, hogy ezúttal nem éri el a színvonal a legendás ősmagyaragysebészetről szóló matiné nívóját. A beálló humorvákuumot a segítségére siető másik nagyágyú, Szijjártó Péter sem tudta teljesen kitölteni, pedig olyanokat is mondott, hogy a „gazdasági tárca óriási bravúrt hajtott végre”.

   Ám ekkor az örök humorforrás, a család került szóba, és Matolcsy élcmester egyből elemében kezdte érezni magát. „Az IMF-fel családi viszonyban vagyunk – indította a tréfát –, a családban normális, ha valaki segítségre szorul, segítséget kér családon belül”. A csattanót már el sem kellett mondani a hálás közönségnek, mindenkinek beugrott a korábbi nagyszerű előadás:

Családon belül mi sem normálisabb, minthogy a családtagok ellen hangoljuk a politikánkat, igaz, utána ritkán megyünk tőlük kölcsönkérni.

   Ekkor azonban már nem volt megállás. „Az egykulcsos adónak hála, már 2011-ben nőtt a foglalkoztatás, fehéredett a gazdaság és nőtt az adótisztesség” – szálltak a szellemességek – sőt, sőt!, „még nincsenek egyértelmű adatok, de az egykulcsos adórendszernek köszönhetően úgy tűnik, hogy nőtt a népszaporulat is”.

   Volt olyan poéngyilkos, aki szerint ugyan „a tudomány mai állása szerint egy gyermek megszületéséig a fogantatástól kilenc hónapnak kell eltelnie”, ezért „kissé elhamarkodott dolog a 2011 második félévi születési adatokból túl messzemenő következtetést levonni”, de a remek improvizatőr kivágta magát: „már 2010 nyarán megmozgatta a magyar családokban a férfiak és a nők fantáziáját az egykulcsos adó ígérete”. Hacsak úgy nem.

   Egykulcs, két szoba, három gyerek, négy kerék.

Ez utóbbi persze nincs, Matolcsynak legalábbis biztosan. Akad ugyanis egy iciri-piciri probléma, mégpedig az, hogy 2011-ben történelmi mélypontra jutott a születésszám. Hiába a nagyszerű előadói teljesítmény, változatlanul fogy a magyar.

   De legalább vidám.

Nyüzsi - Hírszerző