Környezeti állapota
Környezeti állapota
A Nyírség vízhálózatát többnyire mesterségesen létrehozott „nyírvíz-csatornák" alkotják. Természetes felszíni vízfolyás, illetve víztározó elenyészve van a térségben.
A kommunális szennyvíz szikkasztása a talajvíz folyamatos szennyezését eredményezi, így a felszín közeli vízrétegek vizei az egész térségben elszennyeződtek, emberi fogyasztásra alkalmatlanok.
Továbbá gondot jelent a települések külterületén található mezőgazdálkodási területek belvizeinek elvezetése is.
A földfelszín alatt minősített gyógy- és termálvíz van, melynek megléte jelenleg még nincs kihasználva, de Máriapócson működő termálkút található, melynek vízét használják a helyi és környékbeli lakosság.
A termálvíz, mint természeti érték lehetőséget biztosít egyrészt az újszerű energiahordozók felhasználására (hőcserélők, geotermikus erőművek), másrészt a termál turizmus kiépítésére.
A Nyírség természetes élővilága mészmentes, enyhén savanyú homoktalajon fejlődött ki, a homok az uralkodó talajtípus. A szélerózió (defláció) a megye területének egyhatodán veszélyezteti a termőtalajt, ami érinti a térséget is. A Nyírség homokvidékén a buckaközökben a körülményektől függően lápok, láprétek, láp- és ligeterdők található.
A kiemelt jelentőségű természetvédelmi Natura 2000 területek a Hortobágyi Nemzeti Park része, amely az ökoturizmus kialakításának és fejlesztésének lehetőségét hordozza magában.
E területek: Ömbölyi-erdő, Fényi-erdő, Bátorligeti Nagy-legelő, nyírpilisi Újtanyai-lápok, nyírbélteki Bika-rét, nyírgyulaji Kis-rét, nyírlugosi Gúti-erdőrész, Nyírmihálydi-legelő, piricsei Júlia-liget, pócspetrii Csikós-lápok, Teremi-erdő, Nyírség-peremi-égerségek.
A környezetterhelés alacsonynak mondható, köszönhető ez a térség viszonylagos fejletlenségének, az alacsony fokú iparosodottságnak, a zsúfolt főutaktól való mentességnek.
Nincs jelentős szennyezőanyag kibocsátó telep, valamint az alacsony népsűrűség is kevesebb terhelést jelent. A közúti közlekedés következtében a térség területén áthaladó 471-es fő út mentén alakulhat ki magasabb szennyezőanyag kibocsátás. Az alacsony környezetterhelés, az érintetlen természeti környezet bejárhatósága indokolttá teszi a térség kerékpárút hálózatának kiépítését.
A jelenlegi települési hulladéklerakó telepek potenciális szennyező-forrásnak tekinthetők, a kommunális infrastruktúrák nem megfelelő kiépítettsége a környezet szennyezését jelenti.
A településeken csak a kommunális hulladék elszállítását biztosítja az önkormányzat, a veszélyes és egyéb hulladékokról a lakosság gondoskodik, így azok nem kerülnek szakszerű megsemmisítésre. A szelektív hulladékgyűjtés a térségben nem alakult ki. A Sz-Sz-B Megye Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Koncepciója tartalmazza a hulladék elhelyezésére és feldolgozására a megoldást.
A térség természeti adottságát tekintve a napsütéses órák száma magas, ezen adottság lehetőséget teremt a napenergia kihasználására, különösen az energiaellátástól elszeparált területeken (pl.: természetvédelmi turisztikai központok, külterületi, erdei létesítmények).