Nyírbéltek
Nyírbéltek
A megye délkeleti részén, a Nyírségben fekvő település.
Története
A település neve 1265-ben, V. István oklevelében tűnik fel először.
1325-ben Béltek (Nyírbéltek) a Balog-Semjén nemzetség birtokfelosztásakor a nemzetség Kállay-ágáé lett, akik ezután egészen a XVIII. század végéig a falu földesurai maradtak, bár mellettük több részbirtokosa is volt a településnek.
1569-ben Prépostváry család, Prépostváry Bálint nyer itt részbirtokként királyi adományt.
1633-ban a bélteki uradalmat részbirtokként Prépostváry Zsigmond kapja királyi adomány gyanánt, mely még 1644-ben is birtokaként szerepel, majd részét – magtalan halála folytán – 1778-ban gróf Károlyi Antal kapja ugyancsak királyi adományként.
A település a XVII. század végére már majdnem elnéptelenedett, lakói az 1700-as években Kállay Sándor közeli Encsencs-i birtokára költöztek át.
A néptelenné vált falut birtokosa, a Kállay család később görög katolikus ruszinokkal népesítette be.
1785-ben a falu még mindig a Kállayaké, ekkor csupán 769 lakója volt.
A lakosság száma 1848-ra már majdnem a duplájára nőtt, a beköltözések folytán vegyes származású és vallású népesség alakul ki. A ruszin etnikumu lakosság a XX. század elejére elmagyarosodott, de görög katolikus vallását megtartotta. 1920-ban a településnek 1514 görög katolikus, 710 római katolikus, 237 református 121 izraelita és 2 evangélikus lakosa van.
A falu 1922-től a Ligetaljai járás területéhez tartozott Hágótanya, Lejtőtanya, Lebujtanya, Cifraszállás és Gyármajor nevű területekkel együtt.
1950-től Debrecennel keskeny nyomtávú vasút kötötte öszsze, a Zsuzsi Erdei Vasút.
1950-ben, mikor Ligetalja járás megszűnt, a falut a Nyírbátori járáshoz sorolták.
1971-től mint közös tanácsú község szerepel, majd 1975-től nagyközség lett.
1977. augusztus 31-én a kisvasúton a forgalmat megszüntették, a síneket felszedték.
1989-től Nyírbátor vonzáskörzetébe tartozik.
Forrás: wikipedia